Csak egy tévhit a 10 ezer órás szabály

Beatles és a bűvös 10 ezer óra

Gondolom nem kell bemutatnom neked a The Beatles zenekart, ugye? 1960-ban azonban, amikor meghívták őket Hamburgba, még csak egy feltörekvő középiskolás banda voltak. Csak kétes hírnevű klubokban, sztriptízbárokban tudtak csak fellépni.

Ott aztán éjt nappallá téve játszottak, sokszor több mint 8 órán át, szünet nélkül a hét minden napján.  A kemény munkának meglett az eredménye, mire hazaértek már egy kiforrott zenekarrá váltak, hamar jöttek is a legendás albumok és a világhírnév. A többi már történelem. A hamburgi évek alatt mintegy 1200 alkalommal léptek fel. A koncertek akár nyolc órán át is tarthattak, ami összeadva közel 10 ezer órát jelent. Így jött ki a bűvös 10 ezer óra.

Logikus konklúzió lehet tehát, hogy fektess be valamibe 10 ezer órányi tanulást és a szakterület gurujává válsz?

Malcolm Gladwell emellett érvel a Kivételesek – A siker másik oldala című könyvében. Tök jól hangzik. Egy gond van pusztán ezzel, mégpedig, hogy tudományosan egész biztosan nem megalapozott állítás! Lássuk miért!

Miért tévhit?

Önkényesen emelt ki egy számot

Valószínűleg egy kerek, jól megjegyezhető számot akart kapni! A kutatásból a hegedűművészek 20 éves korukig, gyakorlásra szánt idejét vette alapul, de arra már semmi magyarázat nincs, hogy miért pont ezt az intervallumot. Ha például 18 éves korukig számítjuk ki ugyanezt az értéket, akkor 7400 órát kapunk. A kutatás alapján egyébként sokkal inkább  20-25 ezer óra gyakorlás szükséges a nemzetközi sikerhez.

Túlzottan általánosított

A vizsgálat hegedű szakos hallgatók adatain alapult, más területeken teljesen más számokat kapunk. Valójában csak akkor kell ekkora mértékű időráfordítás, ha rendkívül nagy a verseny (pl. olimpiai sportágaknál, klasszikus zenei karrier esetén). Új, innovatív területeknél pl. lehet, hogy 200 óra is elég. Ráadásul az átlagos értéket vette alapul, amely a vizsgált alanyok felére volt csak igaz!

Egy valamiben azért mégiscsak igaza volt

Mégpedig abban, hogy ha kiváló szeretnél lenni egy olyan területen, ahol hosszú múltjuk van az ilyen törekvéseknek, sok éven át óriási erőfeszítést kell tenned! Habár nem is feltétlen 10 ezer óra kell hozzá, de biztos, hogy rengeteg. 

Ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogyan gyakorolunk. A pszichológiai irányzat pont arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyakorlási szokásaink befolyásolják leginkább a végső teljesítményünket.

A csúcsteljesítmény kulcsa tehát valóban a tudatos gyakorlás. 

Mégis mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet a leghatékonyabban fejlődni?

Csatlakozz az Énhatékony Vállalkozók közösségébe és hallgasd meg a Csúcsteljesítmény című könyvről készült podcast adást a csoportban.

Csatlakozom!

Oszd meg ismerőseiddel is!